Mostanában foglalkoztam kicsit dizájnnal és tipográfiával (jól kiegészítik a kalligráfiát :-)). A Coursera-n találtam színvonalas és érdekes tanfolyamokat, és a munkahelyen is volt egy elég jó tréning.
Roberto, régi Excel-mester szerzőtársunk talált egy adat vizualizációs kihívást – érdemes elolvasni a tejles bejegyzést (angolul van), sok hasznos gondolat van benne azzal kapcsolatban, hogyan gondolkodjunk, milyen szempontokat vegyünk figyelembe diagramok, vagy több diagramot tartalmazó illusztrációk tervezésekor.
A kihívásban ezt az adat vizualizációt kellett újragondolni:
Mit látunk itt? Az utazási piac megoszlását kontinensek között.
Mi a fő üzenet? (Mit emel ki a cím?) Hogy az Asia Pacific régió átvette a vezetést 2016-ra.
Mi a legszembetűnőbb a kördiagramon? Hogy Európa részesedése csökkent.
Le tudjuk olvasni a kördiagramokról a fő üzenetet? Hát… Ha jobban megnézem a világoskék szeletet, és a hozzá tartozó számokat, akkor végülis le.
Végülis…
A kördiagram használható részek és az egész viszonyának ábrázolására – ha max. 4-5 részt mutatunk. Ez itt a példában 6 rész – így már nem a legjobb választás. A fő hiba viszont az, hogy kördiagramot nem szabad időbeli változás bemutatására használni, mert nem tudjuk követni a körcikkek változását. Ez egy nagyon fontos alapszabály a diagram választásnál! Ezért nem jön át a fő üzenet, nem látszik a rangsor.
Ilyen adatok megjelenítéséhez a halmozott oszlop diagram az ajánlott megoldás.
Zöld színnel hangsúlyoztuk azt, amire az olvasó figyelmét fel szeretnénk hívni. Szépen látszik, hogy jelentős volt a növekedés, egyből ez ragad meg a grafikonból. Az adatok a 2016-os értékek alapján vannak sorbarendezve – így ezen a megoldáson a rangsorbeli változás nem egyértelmű, de a részesedés változása (mivel egymás mellett van a két zöld rész) leolvasható.
Ha a rangsort is ábrázolni szeretnénk, Roberto egy korábbi megoldására lesz szükség, ez a stacked column flow chart:
Nos, mi ezzel neveztünk a kördiagramos kihívásra. 🙂
Itt jobban hangsúlyozzuk a rangsorbeli helycseréket, de a részesedéseket nem tudjuk olyan jól egymáshoz viszonyítani. Hogy melyik a jó megoldás? Mindegyik. 🙂 Attól függ, mit szeretnél hangsúlyozni, mi a fő üzeneted!
Kövesd az Adatkertészetet a Facebookon!
Legutóbbi hozzászólások