Egy Harvard fizikusa, Avi Loeb szerint a Naprendszerünkön áthaladó, 3I/ATLAS néven ismert csillagközi objektum nem hétköznapi üstökös lehet, hanem akár egy idegen civilizáció által létrehozott, nukleáris meghajtású űrhajó. Ez a feltételezés hatalmas vitát váltott ki a tudományos közösségben, hiszen a NASA szerint az objektum egy egyszerű üstökös. De mi teszi különlegessé a 3I/ATLAS-t, és miért beszélnek róla ennyit? Nézzük meg a részleteket!
Mi az a 3I/ATLAS? A 3I/ATLAS-t 2025. július 1-jén fedezték fel a chilei ATLAS (Asteroid Terrestrial-impact Last Alert System) teleszkóppal. Ez a harmadik csillagközi objektum, amelyet Naprendszerünkben észleltek, az ‘Oumuamua (2017) és a Boriszov-üstökös (2019) után. Az objektum átmérője körülbelül 20-24 kilométer, ami nagyobb, mint Manhattan, és óránként több mint 210 000 km/h sebességgel száguld. A NASA szerint üstökösről van szó, de Avi Loeb más magyarázatot kínál. 
Miért különleges a 3I/ATLAS? Loeb szerint a 3I/ATLAS rendhagyó tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek nem illenek az üstökösök szokásos viselkedéséhez. A Hubble teleszkóp képei azt mutatják, hogy az objektum előtt, nem pedig mögötte figyelhető meg fényes ragyogás, ami szokatlan. A tipikus üstökösöknél a napsugárzás hatására a jég szublimál, gáz- és porfelhőt (kómát) képezve, amely a Nap irányával ellentétesen, „farokként” látható. A 3I/ATLAS esetében azonban a fényforrás elhelyezkedése és intenzitása nem magyarázható kizárólag napsugárzással vagy üstökös aktivitással.
Loeb azt állítja, hogy az objektum akár saját fényforrással is rendelkezhet, amely nukleáris energiával működhet. „A 3I/ATLAS lehet egy nukleáris meghajtású űrhajó, a felületén felhalmozódott por pedig a csillagközi utazás során gyűlt össze” – írta blogján. Bár elismeri, hogy további bizonyítékokra van szükség, szerinte a gigawattos szintű fényesség csak nukleáris energiával magyarázható, mivel más természetes források, mint például egy primordiális fekete lyuk vagy egy szupernóva radioaktív maradványa, nem elég erősek vagy valószínűek.
Szokatlan pálya: Véletlen vagy szándékos? A 3I/ATLAS pályája szintén kérdéseket vet fel. Az objektum hiperbolikus trajektóriája (eccentricitása 6,15±0,17) azt jelzi, hogy a Naprendszeren kívülről érkezett, valószínűleg a Tejútrendszer vastag korongjából. Pályája szokatlanul közel van a bolygók keringési síkjához (ekliptika), és szorosan elhalad a Vénusz, a Mars és a Jupiter mellett. Loeb szerint az ilyen pontos pálya valószínűsége rendkívül alacsony, mindössze 1:500, hogy véletlenszerűen ilyen közel legyen a bolygók síkjához, és 1:20 000, hogy ennyire közel kerüljön három bolygóhoz. Ez számára azt sugallja, hogy a pálya akár szándékos is lehet, mintha egy „felderítő küldetés” részeként tervezték volna.
Lehetséges idegen technológia? Loeb nem először áll elő ilyen merész elmélettel. 2021-ben az ‘Oumuamua csillagközi objektumról azt állította, hogy annak szivar alakú formája és gravitáció nélküli gyorsulása idegen szondára utalhat. Most a 3I/ATLAS esetében is hasonló hipotézist fogalmaz meg, bár elismeri, hogy az objektum valószínűleg természetes eredetű. Egy 0-tól 10-ig terjedő skálán, ahol 0 a természetes objektum és 10 az idegen űrhajó, Loeb a 3I/ATLAS-t 6-osra értékeli. Azt javasolja, hogy a NASA küldje a Juno szondát, amely jelenleg a Jupiter körül kering, az objektum megfigyelésére, bár ezt néhány kutató, például Ross Coulthart újságíró, túlzó ötletnek tartja.
A tudományos közösség kétkedése A tudósok többsége szkeptikus Loeb elméletével kapcsolatban. Az Oxfordi Egyetem csillagásza, Chris Lintott „tudományos fantasztikumnak” nevezte a feltételezést, és úgy véli, hogy az ilyen kijelentések ártanak a csillagászat hitelességének. A legfrissebb megfigyelések szerint a 3I/ATLAS körül gáz- és porfelhő (kóma) figyelhető meg, valamint üstökösökre jellemző szerves molekulák, szilikátok és szén alapú anyagok, ami alátámasztja, hogy valószínűleg üstökösről van szó. A spektrális adatok nem mutatnak tipikus üstökös gázokat, de a kutatók szerint ez nem elég bizonyíték az idegen technológia mellett.
A NASA szerint az objektum nem jelent veszélyt a Földre, mivel legközelebb is 240 millió kilométerre halad el tőlünk 2025. december 19-én, és október 30-án éri el a Naphoz legközelebbi pontját, körülbelül 130 millió mérföldre. A megfigyelést nehezíti, hogy októberben a Földről nézve az objektum a Nap mögött lesz, így nehéz lesz közvetlen adatokat gyűjteni. 
Miért fontos ez a felfedezés? Bár Loeb elmélete spekulatív, a 3I/ATLAS felfedezése óriási tudományos jelentőséggel bír. Ez a harmadik csillagközi objektum, amelyet megfigyelhettünk, és minden ilyen esemény lehetőséget ad arra, hogy többet tudjunk meg a Naprendszerünkön kívüli világról. Az objektum mérete, sebessége és trajektóriája egyedülálló, és a James Webb Űrteleszkóp vagy a Vera Rubin Obszervatórium további adatai segíthetnek pontosítani annak összetételét. Ha üstökös, a Nap közelsége kiválthatja a jég szublimációját, látható kómát és farkot képezve, ami megerősítheti a természetes eredetet.
Merész ötlet vagy tudományos fantázia? Avi Loeb elmélete izgalmas, de a tudományos közösség többsége szerint egyelőre nincs elegendő bizonyíték az idegen technológia hipotézisének alátámasztására. A 3I/ATLAS valószínűleg egy csillagközi üstökös, amelynek szokatlan tulajdonságai továbbra is kutatás tárgyát képezik. Az objektum megfigyelése új távlatokat nyithat a csillagászatban, és bár az idegen űrhajó ötlete vonzó, a tudomány a tényekre és megfigyelésekre épít. A 3I/ATLAS rejtélye továbbra is nyitott, és a következő hónapok megfigyelései döntőek lehetnek annak megértésében, hogy valóban csak egy kozmikus vándorral van-e dolgunk, vagy valami sokkal különlegesebbel.
